A SZENT BIBLIÁRÓL
ŐSZINTÉN ÉS GYAKORLATIASAN

Isten elsődlegesen a Szent Biblia rendelkezésünkre bocsátásával gondoskodott arról, hogy a szá­munk­ra szükséges és fel­fog­ható mértékben megismerhessük az Ő személyét és akaratát. Így tehát mindennapi és örök életünk szempontjából is rendkívül fontos, ezért egy kicsit hosszabban értekezünk róla.

Mi is a Szent Biblia?

Első hallásra kicsit túlzónak tűnik, de igaz: a Biblia nem egy könyv, hanem a könyvek könyve. A neve, Szent Biblia is azt jelenti: Szent Könyvek. Voltaképpen egy könyvtár, amely az emberiség számára legfontosabb szent könyveket tartalmazza, és két fő részből áll: az Ószövetségből vagy Ótestamentumból, valamint Újszövetségből vagy Újtestamentumból.

Fontos emellett, hogy a Biblia egy jognyilatkozat is, ponto­sabban kettő.
Az első szövetséget, az Ószövetséget Isten egy kiválasztott emberrel, Ábrahámmal, és rajta keresztül az ő leszármazóival, a zsidó néppel kötötte. Ez a nem zsidó hitű és vér­vonalú emberekre közvetetten vonatkozik, viszont mind­nyájunk számára fontos történeti tények, kijelentések, bölcses­ségek, bátorí­tások sokaságát tartalmazza.
A második szövetséget, az Újszövetséget Isten a maga részéről Jézus vérével pecsételte meg, a másik oldalát azonban nyitva hagyta: minden ember szabadon csatlakozhat hozzá, aki elfogadja Jézus váltság­áldozatát. Megtérésünk pillanatában tehát szövetségre lépünk Istennel.

A Szent Biblia Isten élő igéje

A Szent Biblia Isten beszédét tartalmazza, emberek által leírva: ez Isten írott igéje. Az ige szófaj (mint nyelvtani tanul­mányaink­ból emlékezhetünk rá), cselekvést, történést, léte­zést fejez ki.

A Biblia valóban él és cselekszik az életünkben:
»Mert Isten beszéde élő és ható, és élesebb minden két­élű kardnál, és elhat a szívnek és léleknek, az ízüle­teknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait.« (Zsidókhoz írt levél 4.12.)

Fontos tudnunk, hogy az Isten beszéde, bár minden kétélű kardnál élesebb fegyver, nem ellenünk harcol, hanem értünk! Amikor olvassuk, értelmezzük, tanuljuk, akkor minket is meg­vizsgál, ha kell, helyreigazít, meggyőz – de mindig a mi javunkra!

 A Szent Biblia ihletettsége és hitelessége

Természetesen jogos kérdések, hogy mennyire hiteles a Szent Biblia, illetve, hogy akkor most Isten írta-e, vagy az emberek?
Hadd válaszoljak először az utóbbi kérdésre: a Szent Bibliában Isten tetteit, parancsolatait, kijelentéseit írták le az arra kiválasz­tott emberek, Isten ihletésére.
Az ihletettség összetett jelenség ugyan, de korántsem annyira elvont, mint amilyennek először gondolnánk. Egyes részeket ter­mé­szetfölötti módon jelentett ki Isten, de nagyon sok mindent személyesen éltek át, vagy közvetlen szemtanúktól hallottak a Biblia szerzői, és Isten azt mutatta meg nekik, hogy ezekből mit írjanak le, milyen értelmezésben.

K: Szerintem a Bibliát a hatalom által megfizetett papok írták, hogy sötétségben és elnyomottságban tartsák az embereket.
V:  Ez egy igen gyakran hangoztatott, súlyos tévedés (remélem, hogy csak az, nem pedig gonosz félrevezetés).

Igazából a Szent Biblia nem sötétséget és elnyomást, hanem éppen ellenkezőleg: világosságot és szabadságot ad az embernek, és elűzi a félelmet. Ezt személyes tapasztalatból tudom.
Tudják a hatalmaskodók is: a történelem során a zsarnokok és az elnyomó hatalmi rendszerek mindig próbálták elér­hetet­lenné, vagy hitel­telenné tenni a Bibliát.
A középkor sötét évszázadaiban a csak a „beavatottaknak” lehetett Bibliája, és általában az is csak latin nyelven. Ha valakinél egy nemzeti nyelvre lefordított (tehát az átlagember számára is érthető) Bibliát találtak, akkor általában nem csak a könyvet égették el, hanem az embert is, akinél megtalálták.
A kommunizmus, illetve szocializmus idején először tiltották a Biblia olvasását, bezúzták a példányait, de minél jobban üldöz­ték, az emberek annál inkább ragaszkodtak hozzá. Az én iskolás korom­ban viszont már kötelező tananyag volt a Biblia, mint a múlt poros meséinek egyike, annak személtetésére, hogy régen milyen furcsa, életszerütlen dolgokat találtak ki és hittek el az emberek („zseniális”, vagy inkább ördögien ravasz taktika).

K: Honnan tudhatjuk, hogy a mai Bibliában minden benne van, ami oda való, és semmi olyan, ami nem? Mi a helyzet az apokrif könyvekkel, a titkos evangéliumokkal és a többi, rejtegetett irattal?
V:  Ezt az úgynevezett kánon mutatja meg nekünk.

A Kánon, a kanonizáció és az apokrif iratok
A Szent Lélek folyamatosan megmutatta Isten népének, hogy mely iratokat kell Isten valódi kijelentésének elfogadnia, és melyeket nem. Ezt nevezzük kánonnak (a szó eredeti jelentése: mérővessző, amely megmutatja a szintet és megméri az annak való megfelelést). A biblia.hu honlapon erről az alábbiakat olvashatjuk:

„Egy irat kanonikussága az alábbi ismérvek alapján vizsgál­ható meg
a) Isten szava tekintélyével szól-e?
b) Prófétikus irat-e, Isten “szent embere”, próféta írta-e?
c) Összhangban van-e a tartalma a többi kanonikus iratéval? (Az igazat mondja-e Istenről, az emberről stb.)
d) Az Isten Igéjére jellemző életátformáló erő megnyilatkozik-e általa?
e) Isten népe elfogadta-e? (Belefoglalták-e korábban a kánonba, olvasták-e és használták-e?)”

A felsorolt szempontok mind fontosak, de személyes életünk szempontjából én a d) pontot találom a legfontosabbnak. Őszintén bevallom, hogy én a Szent Bibliát nem tudományos érdeklődésből vagy a lelki pásztor iránti engedelmességből kezdtem el olvasni, hanem azért, mert megláttam mások életében, és megtapasztaltam a magam életében az Isten igéjére jellemző, életátformáló, élet­javító erőt. Ez az erő azóta is munkálkodik az életemben, újra és újra bizonyságot téve arról, hogy Isten teljes és valódi Igéjét tartom a kezemben. Ehhez képest az apokrif könyvek, sejtelmes titkos evangéliumok és iratok számomra csaknem teljesen érdektelenek.

A Szent Biblia hatása az ember személyes életére

Isten élő igéje életet, bölcsességet és üdvösséget ad olvasóinak. Pál apostol nagyon kifejezően írja le ezt kedvenc tanítványának, és nekünk is:

»És hogy gyermekségedtől fogva tudod a szent írásokat, melyek téged bölcscsé tehetnek az idvességre a Krisztus Jézusban való hit által.
A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó csele­kedetre felkészített.« (Pál apostol Timótheushoz írt 2. levele, 3.15-17.)

Olvastam valahol egy nagyon érdekes és igaz kijelentést:
„A Biblia se nem régi, se nem új. A Biblia örök!”

A legfrissebb bibliai könyvet csaknem kétezer éve írta meg a szerzője. Mégis élő és ható, hasznos, életbe beépülő üzenetet ad a ma embere számára is. Hogyan lehetséges ez? Ennek megértésére két görög teológiai kifejezést kell segítségül hívnunk: egyikük a logosz, a másik pedig a réma.
A logosz az írott igét, jelenti, illetve annak számunkra érthető fordítását.
A réma amegértett igét jelenti, vagyis azt, hogy mit mond számomra személyesen az adott pillanatban és élethelyzetben, illetve mit üzen általam valaki másnak, vagy a közösségemnek.
Az egyik ember rémája gyakran épít másokat is, és nem biztos, hogy csak hívő keresztényeket. Amikor egy évtizedek óta prakti­záló, sikeresnek mondható termé­szet­gyógyász hölggyel megosz­tottam néhány, a Bibliából meg­­­ér­tett igazságot (rémát), miután tátott szájjal hallgatott végig, azt kérdezte: „Fiatalember, tudja, hogy az ilyen mély bölcsességekért a mi köreinkben mennyit kell fizetni?”

A Szent Biblia megértésének nyitja

K: Most már sokat értekeztünk a Bibliáról, kezd komolyan érdekelni. Csakhogy tele van érthetetlen kifejezésekkel, végtelen nemzetség-táblázatokkal, olyan bonyolult és hosszadalmas az egész!
V:  Ezen a problémán néhány egyszerű tanács megszívlelésével könnyen segíthetünk.

Válasszunk nekünk való fordítást!
A Biblia szövege ma már magyar nyelven is több fordításban érhető el. Fontos, hogy érdeklődésünknek, célunknak megfelelő fordítást olvassunk. Ha túl bonyolultnak, nehézkesnek találjuk a nyelvezetét, válasszunk egy egyszerűbb változatot. Ebben készségesen adnak tanácsot bármelyik keresztény könyvesboltban vagy közösségben, de mi is szívesen segítünk, ha megírod kérdésedet a Kapcsolat oldalon.

Kezdjünk az Evangéliummal!
Az Evangélium szó örömhírt jelent: Jézus eljövetelét, életét és szolgálatát, kereszthalálát és feltámadását írja le. Az Újszövetség az Evangéliummal kezdődik, mégpedig négy nézőpontból és stílusban:
Máté evangéliuma egy közeli szemtanútól származik, és hitelessége mellett részletes, érdekes, kifejező.
Márk evangéliuma rövid, célratörő, az isteni erő és kegyelem megnyilvánulásaira fókuszál.
Lukács evangéliuma egy tudós orvos alaposságával tárja föl előttünk mondanivalóját
János evangéliuma pedig egyenese a legközelebbi tanítványtól származik, aki ifjúként Jézus kebelén nyugodott az utolsó vacsorán.
E könyvekben is találunk nemzetségtáblázatokat, amelyeket az elején érdeme átugorni; később majd visszatérhetünk rájuk.

Az Evangélium folytatása az Apostolok cselekedetei című könyv. Ezt szintén Lukács, az orvos írta, nagyrészt már szemtanúként. Ez a könyv, amellett, hogy nagyon fontos igazságokat tár föl előttünk, és leírja az eredeti Pálfordulás történetét, izgalmasabb, mint egy kalandregény.

Ha legalább egy evangéliumot (de jobb, ha többet), majd az Apostolok cselekedeteit elolvastuk, folytathatjuk például a Zsoltárok könyvével, a Példabeszédek könyvével vagy az apostoli levelekkel. Így szép lassan, de biztosan ki fog nyílni előttünk a Biblia – és ami a legfontosabb, a Szent Lélek is segíteni fog a megértésben, lépésről lépésre.

Közösségben sokkal könnyebb!
Mindazok mellett, amit leírtam, vagy inkább mindazok fölött, a legnagyobb segítség, ha nem magányosan olvassuk a Bibliát, hanem egy keresztény közösségben, társakkal és egy hitben, igeismeretben előttünk járó tanítóval. Az élő kapcsolat sokkal nagyobb segítség, mint bármilyen leírt módszer vagy jó tanács.

Öt “ujjal” a teljességéért!

Mit tehetünk azért, hogy Isten Igéje teljes mértékben ki tudja fejteni áldásos hatásait az életünkben? Ezt a hitoktatók egy nagyon szemléletes példával tudják bemutatni. Kezükbe vesznek egy testes kötet Bibliát, és felmutatva elmondják:
„Ha kezembe veszem Isten igéjét, öt ujjal fogom meg, hogy el ne ejtsem, hanem biztosan tudjam tartani. Mind az öt ujjam kifejez egy-egy dolgot, amit tennem kell vele:

1. magamhoz veszem, vagyis figyelmesen olvasom, illetve hallgatom;
2. tanulom, mert így épül be a gondolkodásomba
3. megértem, vagyis igyekszem felismerni az összefüggéseit is;
4. megélem, vagyis beépítem a mindennapjaimba, betartom a parancsolatait, útmutatásait és igénybe veszem áldásait;
5. megvallom, hirdetem, vagyis megosztom másokkal, hogy ők is épüljenek belőle.

Ezzel az öt lépéssel átvehetem a Szent Biblia minden áldását, és ez értékesebb, mint bármilyen kincs vagy tudomány!

Dr. Szelid Zoltán