Bizonyítékok, érvek, válaszok (GYIK)

BIZONYÍTÉKOK, ÉRVEK, VÁLASZOK
(GYIK)

Isten lényével és szeretetével, valamint a kereszténységgel, a hittel és a hívő keresztény emberekkel kapcsolatos, fontos, gyakori, sőt, kínos kérdésekre, ellenvetésekre igyekszem őszinte, értelmes és hasznos válaszokat adni ezen az oldalon – személyes megértéseim, megéléseim alapján.  Fontos, hogy az itt leírtak a honlapfejezet előző cikkeivel együtt, azok után elolvasva nyeri el teljes értelmét, fejti ki mondanivalóját.
Több, itt leírt bizonyíték, érv, válasz (szó szerint vagy más megfogalmazással) a honlap más cikkeiben is olvashatók, de nem véletlenül: egyrészt ez egy összefoglaló oldal, másrészt pedig az ismételt igazságok, gondolatok annyira fontosak, hogy többször, többféle megközelítésben, megfogalmazásban is hasznos tárgyalnunk őket.
GYIK – Gyakran Ismételt Kérdések – a közismert kifejezésből a K betű esetünkben nemcsak kérdést, de kifogást, sőt, kötekedést is jelent. A tényleges érdeklődőtől a kötekedőn át a komoly támadóig mindenkinek szeretnék megfelelni, nem mindig röviden, de mindig értelmesen és hasznosan.
Akik szeretik a gyors, frappáns válaszokat, azoknak különösen ajánlom az utolsó, “FürgeGYIK” című gondolatsort.

Isten létének bizonyítékai

Isten létének és végtelen hatalmának legegyértelműbb, és hozzánk minden tekintetben a legközelebb álló bizonyítéka, hogy írhatunk, olvashatunk, beszélhetünk és gondolkozhatunk Róla: vagyis az, hogy élő, értelemmel rendelkező lények vagyunk. Sok ember találkozott személyes életében az Ő szeretetével, segítségével, jótéteményeivel – ezek azok a személyes bizonyítékok, amelyek sokkal meggyőzőbbek minden elméleti érvelésnél – bővebben ld. az *Életképek, bizonyságok* című honlap-fejezetben!

K: Ezeket általában a gyengécske, hiszékeny emberek élik át, akik bemagyarázzák maguknak amit el akarnak hinni. Egy komolyan gondolkodó, tudós ember azért nem dől be ezeknek olyan könnyen.
V: Személyesen ismerek komoly tudós embereket, és nemcsak “filozófikus művészlelkeket”, de  orvosokat, mérnököket, természettudósokat is, akik mélyen hisznek Istenben, és komoly személyes élményekkel rendelkeznek Vele kapcsolatban.

„Cogito ergo sum” magyarul: „Gondolkodom, tehát vagyok” – René Descartes, francia matematikus, természetkutató és filo­zófus e közismert mondata az emberi gondolkodás új korszakát nyitotta meg. A létezés valóságáról folytatott gondolatmenetében tovább­ haladva – ugyanebben a művében – eljutott az alábbi követ­keztetésekre is:
„Ennélfogva az, hogy Isten – mert hiszen ő ez az annyira tökéletes lény – létezik, legalábbis oly bizonyos, mint a mértan bármely bizonyítása. Többen vannak, kik azt hiszik, hogy nehéz őt megismerni, sőt, hogy azt is nehéz megtudni, mi tulajdonképp a lélek. (…) Végül, ha vannak, kiket a fölhozott okok Istennek és lelküknek létéről meg nem győztek, azoknak azt mondom, hogy minden egyéb, amiről talán azt hiszik, hogy biztosabban tudják, pl. hogy testük van, hogy csillagok vannak, hogy Föld van s több efféle, sokkal kevésbé bizonyos.” (Értekezés a módszerről, 1637. ; Zemplén Jolán fordítása) Tehát minden látható, érzékelhető teremtménynél való­sá­­go­sabb­nak és biztosabbnak ismeri el a Teremtőt.

Az élet a teremtés csodája!

Ha egyszer módom lenne feladatot adni a világ összes ateista mérnökének és természettudósának, azt kérném, hogy készít­senek élettelen anyagok­ból egy működő­képes barackmagot. Nem egy egész élővilágot, még csak nem is egy állatot vagy virágot, csupán egy kicsi barackmagot. A legjobb laboratóriumok, esz­közök és alap­anyagok alkalmazásával sem tudnák előállítani úgy, hogy az egy napon majd kikeljen, gyü­mölcs­fává növekedjen, virágokat hozzon és barackot teremjen. Nem tudnák, mert lehe­tetlen: az ember hatal­mát meghaladja, mert sohasem tudná létrehozni az élet szikráját.

A világtörténelem legnagyobb természettudósai – a már idézett Pascal és Descartes mellett például Newton és Einstein is – ámulva csodálták Isten teremtő munkáját.

K: Jó, de, amikor ők éltek, akkor még mindenki vallásos volt.
V: Kétségtelen, hogy vallásos nevelésben részesültek, és vallásos környe­zetben éltek, hiszen az ő idejükben ezt nehéz lett volna elkerül­ni. Abban azonban biztos vagyok, hogy neveltetésükön és környezetükön messze túlnőve, önálló véleményük volt a világról, hiszen meg­állapí­tásaikat, felfedezéseiket a ma termé­szet­tudósai is a modern tudomány alaptételeiként tanulják és ismerik el!

A természet csodálatos sokfélesége és tökéletes összhangja a mai ­tudósok sokaságát is egy intel­ligens Alkotó és Irányító tiszteletére, sőt, imádatára indítják.
Ahogy azt Robert A. Millikan, Nobel-díjas amerikai fizikus meg­fogalmazta:
Az első korty a tudomány kelyhéből elválaszt­hatja az embert Istentől, de a kehely alján ott vár Isten!
(Az idézetet egyes források Newtonnak, mások Herzbergnek tulajdonítják. A tudomány ismeretének kérdésében azonban én egyikükkel sem mernék vitába szállni.)

Kereszténység alapkérdései

A kereszténység mindenekelőtt egy élő, személyes, szereteten alapuló kapcsolat Isten és ember között. A keresztény – más formában keresztyén – szó azt jelenti, hogy Krisztus követője. Hiszünk Jézus Krisztusban, az Ő feltámadásában, és elfogadjuk, amit értünk tett: meghalt a kereszten, ezáltal magára vette, elszenvedte minden bűnünk büntetését. Eltemették, de harmad­napra feltámadt, és ma is él! Sőt, Neki adott az Atya minden hatalmat Mennyen és a Földön. Ő pedig e hatalmánál fogva kegyelmet, örök életet, üdvösséget ad minden embernek, aki csak kéri és elfogadja Tőle.

K: Miért jó nektek, hogy keresztények vagytok?”
V: Keresztény hitünk örömet, életcélt, erőt, reménységet, biztonságot, válaszokat ad nekünk, mindnek fölött pedig  személyes kapcsolatot az Élő Istennel.

K: Miért akartok ti keresztények mindenkit megtéríteni?”
V: Egyrészt azért, mert Jézus Krisztus maga ad nekünk rá parancsot a Szent Bibliában (mivel önként ismertük el Szerető Urunknak, parancsait örömmel teljesítjük, nem kényszerűségből).
Másrészt azért, mert szeretnénk, hogy Isten csodálatos ajándékait, amelyeket mi már megkaptunk, körülöttünk élő emberek is megismerjék és átvegyék.

FürgeGYIK

K: Szerintem nem Isten teremtette az embert, hanem az ember teremtett magának isteneket.
V: Igazából mindkettő igaz: Isten megteremtette az embert, de amikor az ember elbukott, elkezdett magának hamis isteneket alkotni.

K: Szerintem butaság és gyengeség Isten segítségében bírni: az embernek mindent a saját erejéből kell elérnie, megteremtenie magának.
V: Bevallom, én még megfoganni és megszületni sem tudtam volna a saját erőmből, mint ahogy a szívemet sem tudom dobogtatni vagy a sejtjeim működését szabályozni.

K: Ha a keresztények szerint egy isten van, az hogy lehet három? Mi az a Szentháromság?”
V: Isten egyetlen Isten, egyetlen ÚR, Aki mindemellett három személy: az Atya, a Fiú és a Szent Lélek – együttes megnevezé­sével a kora középkortól: Szentháromság. Ezt nehéz megérteni. A legkönnyebben talán a Nappal szemléltethető. Nap: egy égitest, éltető napsugár vagy időtartam? Igazából mindhárom, és mégis egy. 

K: Ha egy istenetek van, akkor miért van annyi egyházatok?”
V: Igazából egyetlen egyház van, amelynek feje Krisztus, tagjai pedig az Őbenne őszintén hívő, Őt valóban uruknak elfogadó keresztények, függetlenül attól, hogy mely felekezethez tatoznak: a katolikusok között éppúgy jelen vannak, mint bármely protestáns közösségbe, felekezetben. E fontos kérdésre az *Az Egyház valódi titkai * című írásunkban részletesen kifejtett választ adunk. 

K: Ha Isten tényleg mindenható, akkor tud akkora követ teremteni, amit ő maga sem tud elmozdítani?
V:  Igen: ez a kő pedig a kemény szívű ember szíve! Isten maga korlátozza a mindenhatóságát, mégpedig azáltal, hogy szabad akaratot adott nekünk. Megadta szá­munkra a döntés lehetőségét és felelősségét. 

K: Ha már választani kell, én inkább a pokolra szeretnék jutni, mert ott több az ismerős.”
V: Én pedig a Mennyországot választom, és szeretném, hogy minél több ismerősöm ott legyen majd velem.

Folytatjuk!

Az oldalt szerkeszti és a válaszokat írja, összeállítja:

Dr. Szelid Zoltán